Bélflóra támogatása természetes módon

Bélflóra-helyreállítás: a normál bélflóra jelentős szerepet tölt be immunrendszerünk működésében, ezért kiemelten fontos, hogy jó állapotban legyen.


Ezekről olvashatsz a cikkben (a címre kattintva oda ugorhatsz):
1. MI AZ A BÉLFLÓRA ÉS A MIKROBIOM?
2. MIÉRT VAN KIEMELT SZEREPE A BÉLFLÓRA EGÉSZSÉGÉNEK?
3. BÉLFLÓRA BARÁT, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ALAPSZABÁLYAI
4. BÉLFLÓRA SÉRÜLÉSÉNEK OKAI
5. HOGYAN ÁLLÍTSUK HELYRE A BÉLFLÓRÁT?

Sokan talán még most is legyintenek csak egyet, amikor meghallják azt a szót, hogy bélflóra.

Részben talán azért, mert hivatalosan nem tekinthető szervnek, így az emberek egy részének a bélflóra egyensúlya idegenül hangzik, amivel nem is nagyon érdemes foglalkozni. Aztán amikor valamilyen betegséggel, például depresszióval vagy elhízással találkoznak, és kiderül, hogy ennek oka a bélflóra egyensúlyának felborulása, akkor tudatosul bennük, milyen fontos szerepet tölt be az életükben, és miért elengedhetetlen odafigyelni rá az egészségük megőrzésének érdekében.

De mi is az a bélflóra vagy tudományos néven mikrobiom? És mi ez a nagy felhajtás körülötte?

MI AZ A BÉLFLÓRA ÉS A MIKROBIOM?

A bélflóra összetétele

Minden ember szervezetében ott él egy több milliárdos életközösség.  Ez a bélflóra, vagy más néven mikrobiom. Ezt az életközösséget a tudomány csak a 20. század közepétől kezdte alaposabban megismerni.

Amikor a bélflóra említésre kerül többnyire a bélnyálkahártyán és a tápcsatornában élő baktériumokat értik alatta. Ennek az az oka, hogy a bélflóra közössége túlnyomó többségben bélbaktériumokból áll, kisebb számban vannak benne jelen más mikroorganizmusok is: vírusok, gombák és más szabad szemmel nem látható apró élőlények.

 Testsúlyunkból nagyságrendileg 1,5 - 2 kg-ot a bélflóra tesz ki.


Az emésztőrendszerünket benépesítő mikroorganizmusok legnagyobb hányada, mintegy70%-a a vastagbelünkben él, oxigénhiányos környezetben. Életfunkcióikhoz nincs is szükség oxigénellátásra. Táplálékukhoz fermentáció, azaz erjesztés révén jutnak hozzá.

Egy népszerű Netflix sorozat forgatókönyvéhez hasonlóan bélflóránkban is jók és rosszak működnek együtt, illetve versengenek egymással.   A köznyelvben jó baktériumoknak nevezzük az emberi egészség szempontjából hasznos baktériumokat.  Szaknyelven ezeket a hasznos baktériumokat probiotikus baktériumoknak, más szóval probiotikumoknak hívják. Mindnyájunk számára ismerősen csengő nevek a jó baktériumok közösségéből a Lactobacillusok, vagy a Bifidobaktériumok. Rossz baktériumoknak mondjuk a betegségeket okozó, emberi egészségre ártalmas baktériumokat, orvosi néven patogén baktériumokat. Ezek közismert fajai például a Salmonella, vagy a Clostridium.

 A tudósok évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül csak a kórokozó baktériumokról értekeztek.  Az egészségügyi szakembereken kívül a többségünk mai napig legtöbbször a kórokozó baktériumokra gondol, amikor a baktériumok szóba kerülnek.  Lélekben és gyakorlatban a baktériumok elleni védekezésre, a baktériumok irtására vagyunk felkészülve fertőtlenítő szerekkel a kezünk ügyében, antibiotikumokkal a gyógyszeres dobozainkban. 

Pedig a kétezres évek közepétől, a génszekvenálás felfedezésének köszönhetően fontos információk kerültek napvilágra az egészségünket védő baktériumokról.  Nobel-díjas és Nobel-díjra jelölt tudósok kerültek ki a témával foglalkozó kutatók közül.  A kutatók között vannak, akik második genetikánkként és vannak, akik önálló szervként tekintenek a mikrobiomra. 

A tudomány kiderítette, hogy rengeteg, az emberi szervezet számára hasznos baktérium él bennünk. Ezek között nagyon sok kifejezetten védelmi funkciót tölt be.  

 Ha egészségesen, túlsúly nélkül és lelki feszültségektől mentesen akarunk élni eljött az idő, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a jó baktériumok támogatására.

 

A bélbaktériumok

A több billió bennünk élő baktérium több száz baktériumfajhoz tartozhat.  Közülük 30-40 baktériumfaj teszi ki a teljes bélflóra 99%-át. A tápcsatornában élő baktériumfajok négy domináns baktériumtörzsbe szerveződnek. Ezek a Bacteroides, Firmicutes, Actinobacterium és Proteobactéria törzsek.  A hétköznapi életben is sokat emlegetett, jótékony hatású Bifidobacterium fajok például az Actinobacterium törzshöz tartoznak.   Jótékony hatásúak például a Lactobacillusok és az Eubacteriumok is. Tejsavtermelésük révén gátolják a patogén kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák, paraziták szaporodását.   A bélflóra összetételének jelentőségét mutatja a túlsúllyal való összefüggés: a hízásra hajlamos emberek bélflórájában a Firmicutesek baktérium törzsbe tartozó baktériumok aránya eltolódott a Bacteroides baktériumok kárára.

Minden ember mikrobiomja egyedi, és minden baktériumnak fontos szerepe van ebben a rejtett életközösségben. 

A változatos bélflóra előnye

 “A mikrobiomot ne úgy képzeljük el, hogy spontán kaotikus össze-visszaságban vannak a bélben, hanem nagyon is szervezett, komoly feladatot látnak el bennünk.  Ez az együttműködés csak akkor képzelhető el, ha egyensúly, szimbiózis áll fenn a mikrobák között, illetve köztünk, hiszen mi sem élhetünk nélkülük” – hangsúlyozza Dr. Forrai Márta a bélflóráról írott könyvében.

 

Figyelemreméltó, hogy bár a különböző bélbaktériumok között verseny folyik az élettérért, de az ideális állapotot nem a jó vagy a rossz baktériumok kizárólagos térnyerése jelenti.  Az emberi egészséget a baktériumfajok között lévő természetes egyensúly fenntartása, azaz a bélflóra egyensúlya szolgálja. Nagyon fontos, hogy a különböző feladatokat ellátó baktérium fajok egyike se kerüljön túlsúlyba. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, akkor az elnyomott baktérium fajok feladatai ellátatlanul maradnak. Ugyanúgy, ahogyan a környezetvédelem szempontjából fontos a fajok közötti egyensúly, a bélbaktériumok közössége is akkor működhet legjobban, ha életmódunkkal, táplálkozásunkkal fenntartjuk a bélflóra egyensúlyát. 

 A bélflóra egyensúly felborulás krónikus gyulladásos betegségek kialakulását okozza.

 

Az egészségünk szempontjából az az előnyös, ha a bélflóra sokszínű, változatos lakóközösségből áll.




MIÉRT VAN KIEMELT SZEREPE A BÉLFLÓRA EGÉSZSÉGÉNEK?

A bélflóra szerepe

A bél mikrobiom több billió egyedből álló populációjának szerteágazó feladatai vannak az emberi szervezet megfelelő működésében.

Az emésztőrendszerben élő változatos baktériumflóra tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban és az emésztésben.  Egyes bélbaktériumok végzik bizonyos fehérje építőkövek, aminosavak tápanyaggá alakítását. Más bélbaktériumok a táplálékkal elfogyasztott élelmi rostokat fermentálják.

A bélbaktériumok serkentik több ásványi anyag így a kalcium, magnézium, vas felszívódását továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen zsírsavakat termelnek.

Szintén a bélbaktériumok aktív részvételével történik a neurohormonok előállítása.

A bélflórához kötődik az emberek betegségtől való megóvása, az immunrendszerünk megfelelő működésének kialakítása. Ez részben annak köszönhető, hogy a védő hatású baktériumok fizikailag elfoglalják a bélnyálkahártya felületét és megnehezítik a káros hatású baktériumok térfoglalását. Tulajdonképpen már puszta jelenlétükkel is csökkentik a betegséget okozó baktériumok emésztőrendszerben történő megtapadásának esélyét. A térhódítással kialakított fizikai védelem mellett a jó baktériumok kémiai védelmet is jelentenek, mivel a patogén baktériumokat pusztító savakat termelnek.

A bélnyálkahártya védelmi szerepe

Testünket az tápcsatornában végig haladó béltartalomtól a bélnyálkahártya választja el. A bélnyálkahártya felszínének tökéletes állapotban kell lennie ahhoz, hogy a véráramba a béltartalomból semmilyen káros anyag vagy kórokozó ne szivároghasson be az emberi szervezetbe. 

Miután az elfogyasztott táplálékot a gyomorban megemésztettük, a lebontott felszívódásra alkalmas tápanyagok a vékonybélbe kerülnek.  A vékonybél nyálkahártyájának felszíne bélbolyhoknak nevezett kesztyű ujjakhoz hasonló kitüremkedésekben bővelkedik. A kitüremkedések, bélbolyhok szerepe, hogy megsokszorozzák a vékonybél felületét a hatékony tápanyag felszívódás érdekében. A bélbolyhok révén egy teniszpályányi felület áll rendelkezésünkre, hogy a gyomorban és a vékonybél első szakaszában lebontott fehérjék, szénhidrátok, zsírok tápanyagként hasznosuljanak. A táplálékunk emészthetetlen része, ami nem emészthető sem távozik haszontalanul a vékonybélből, sőt ellenkezőleg.

 Az élelmi rostokat nem tudjuk megemészteni, mégis óriási szükségünk van rájuk.

 

A vízben oldódó és a vízben nem oldódó rostok is rengeteg jótékony hatással rendelkeznek.

A vízben nem oldódó rostok a káros anyagoktól való megszabadulásban  játszanak szerepet. Emellett megkötik a vizet, megduzzadnak és így segítik a vastagbél adott szakaszának a kitöltését, egyúttal a béltartalom könnyebb továbbjutását.

A vízben oldódó rostok legtöbbje táplálja az emésztőrendszerben élő jótékony hatású baktériumokat is.

A fermentáció során a bélfal épsége szempontjából kritikus fontosságú anyagok, a többi között speciális zsírsavak termelődnek, melyek az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül az immunrendszerünk állapotát, az idegrendszerünk működését, a hangulatunkat, az anyagcserénket is befolyásolják. Ha nem fogyasztunk elég fermentálható rostot, akkor a jó baktériumaink nem jutnak hozzá a tápanyagukhoz, és nem tudják megtermelni a bélnyálkahártya épségét fenntartó vegyületeket. A bélflóra egyensúlya felborulhat, a bélfal épsége gyengülhet, és így gyulladásokat, autoimmun betegségeket kiváltó anyagok juthatnak át a bélfalon a keringésünkbe.

 

A bélnyálkahártya egy védőgát. Fontos, hogy megóvjuk az épségét. A védelem egyik fő pillére a kellő mennyiségű, több féle rostfogyasztás.

Csokis FiberShake és gyümölcsök

A védelmező bélflóra

A bélflóra egyensúlyi állapota és az emberi szervezet egészsége között nagyon szoros az összefüggés. Tudományos álláspont szerint az immunrendszer 70-80%-a a vastagbélben található. Az egészséges, egyensúlyban lévő bélflóra az immunrendszer támogatása révén növeli a szervezet ellenálló képességét a betegségekkel szemben. A bélflóra egyensúlyának felborulása és a civilizációs betegségek gyakoribbá válása között egyértelmű a kapcsolat.

Ha rostban gazdag étrenddel támogatjuk a bélflóra egyensúlyi állapotát akkor , akkor sokat tehetünk az elhízás, cukorbetegség, krónikus gyulladások, autoimmun betegségek megelőzéséért. A bélflóra egyensúlyi állapotának meghatározó szerepe van:

- az ideális testsúly megőrzésében, az elhízás megelőzésében
- az allergiás asztmás betegségek elkerülésében
- a krónikus gyulladásos bélbetegségek, illetve autoimmun eredetű betegségek, mint az IBS, Crohn betegség, vagy colitis ulcerosa kockázatának csökkentésében,
- krónikus gyulladásos ízületi betegségek elkerülésében
- az emésztőrendszeri rákbetegségek elkerülésében
- a kettes típusú cukorbetegség megelőzésében
- a magas koleszterinszint megelőzésében
- a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében
- depresszió kialakulásának kockázatának csökkentésében

A kényes bélflóra egyensúly                                                    

A bélflóra egészségét a bélflóra egyensúlyi állapota biztosítja. A bélflóra egyensúlyi állapota azt jelenti, hogy az egészség szempontjából hasznos baktériumok jelenléte dominál az emésztőrendszerben.  

A bélflóra egyensúlyi állapotának fenntartása segít megelőzni számos civilizációs betegséget. Ha megtörtént a baj és felborult a jó és a rossz bélbaktériumok közötti egyensúly, akkor a bélflóra helyreállítására törekedve sokat tehetünk a kialakult betegségek sikeres kezeléséért. 

 Az egészséges bélflóra fenntartásának, a bélflóra helyreállításának egyik legfontosabb módszere a jó baktériumok álltal hasznosítható élelmi rostok fogyasztása.

 

BÉLFLÓRA BARÁT, KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS ALAPELVEI

Prebiotikumok fogyasztása

Azokat az élelmiszereket, amelyek segítik az egészségünket támogató, a betegségeket megelőző mikroorganizmusok térnyerését, szakszóval prebiotikumnak hívják.  A prebiotikum a vastagbélben élő baktériumok tápláléka, olyan rostok, amiket nem tudunk megemészteni. A vastagbélbe megemésztetlenül kerülő rostok táplálják az itt megtapadó hasznos zsírsavakat termelő, “jó” baktériumokat.  A baktériumok a rostok fermentációja, azaz erjesztése útján jutnak tápanyagokhoz.

A bélflórát tápláló prebiotikumok a szénhidrátok sokszínű családjához tartoznak. A bélflóra két kiváló tápanyaga két nagyméretű élelmi rost: az inulin és a pektin.  Nagy mennyiségű inulin található a hagymafélékben, a csicsókában, a cikóriában és a nálunk kevéssé ismert jeruzsálemi articsókában, valamint a világ legegészségesebb italának díját elnyert activé FiberShake-ben. 

A szintén hosszú láncú szénhidrátok közé tartozó pektint, amely például az almafélékben és a citrusfélékben található szintén a legjobb prebiotikumok közt tartják számon.

 

Nem csak a nagyon hosszú láncú poliszacharidok segítik a bélflóra egyensúly fenntartását.  A jóval rövidebb láncú, maximum 9 cukormolekulából felépülő oligoszacharidok szintén fontos szerepet töltenek be a jótékony baktériumok térnyerésében. 

 Ezért fontos a zöldségek, száraz hüvelyesek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, olajos magvak és diófélék rendszeres fogyasztása.

 

Az élelmi rostok fogyasztásának előnyös hatása, hogy a cukor egy részének megkötésével, és a szénhidrátok felszívódásának lassításával segítenek a vércukoremelkedés mérséklésében, az egyenletesebb vércukorgörbe elérésében. Érdemes az egyszerű szénhidrátokat (például természetes és hozzáadott cukrokat tartalmazó) és a keményítőt (például a tésztát, rizst, kenyeret és krumplit) rostokkal együtt fogyasztani. Ez egy könnyen kivitelezhető, hétköznapi módszer a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia megelőzéséhez.

A prebiotikumok azzal, hogy a jótékony baktériumokat táplálják, támogatják az immunrendszer működését, csökkentik az elhízás, a gyulladásos megbetegedések és az autoimmun betegségek kockázatát.

Jól tesszük, ha az étkezéseink alapanyagait a növényi élelmiszerek, azaz a természetes rostforrások közül válogatjuk, színesen, változatosan!

A puffadás természetes jelenség
(Fotó: Ava Sol / Unsplash)

 

Prebiotikumok és a puffadás

Azoknak, akik kevés rostot fogyasztanak határozottan ajánlott a fokozatosság betartása a nagyobb rostmennyiség fogyasztásához való hozzászokáskor. A megemelt rostmennyiség hatására több erjeszthető rosthoz jutnak a jó baktériumok. A nagyobb mértékű erjedés eredményeként nem csak az egészségvédő, hasznos savak mennyisége növekszik, de ezzel együtt a felszabaduló gáz mennyisége is megnő. A bélgázok puffadással, szelességgel, azaz, a hétköznapokat átmenetileg megzavaró jelenségekkel járhatnak. Ez semmiképpen ne riasszon el senkit a rostok fogyasztásától! A kellemetlenségek elkerülhetők, ha lépésről-lépésre emeljük az elfogyasztott rost mennyiséget a minimálisan ajánlott napi 30 grammig.

 A puffadás érzése a rostokhoz történő hozzászokás időszakában egyértelműen a jó baktériumok intenzív táplálásának és térnyerésének következménye.


Hosszabb távon mindenképp megtérül a kellemetlenségek elviselése.

 

A bélflóra egyensúlyának fenntartása nem követel szélsőségeket a táplálkozásban. Nem kell teljesen lemondani a kedvenc ételeinkről, de oda kell figyelni az arányokra!

A bélflóra egyensúlyban tartásának kulcsa a fokozatosság, a változatosság és a mértékletesség

BÉLFLÓRA SÉRÜLÉSÉNEK OKAI

Antibiotikumok

A bélflóra gyakran van kitéve olyan anyagokkal való találkozásnak, amelyek károsítják a benne élő jó baktériumokat. A bélflóra egyensúlyának felborulását okozhatják az antibiotikumok, különösen hosszabb távú kezelés esetén. Az antibiotikumok védelmet jelentenek veszélyes, sőt halálos kórokozókkal szemben. Életmentő gyógyszerként joggal tekintünk az antibiotikum felfedezésére úgy, mint az emberiség egyik legnagyobb vívmányára. Sajnos azonban az elmúlt évtizedekben rutinszerűvé vált az antibiotikumok használata. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy az általánosságban használt széles spektrumú antibiotikumok egyszerűsítik a gyógyítást azzal, hogy egyszerre sokféle baktérium elpusztítására képesek. Nem rég ismerték fel, hogy a bélflóra szempontjából ezek olyan hatásúak, mint a háborúban a szőnyegbombázás.

A szőnyegbombázáskor a civil lakosságot sem kímélik az ellenséges hadsereggel folytatott harcokban. Ehhez hasonlóan az antibiotikumok a jó baktériumainkat egy részét is elpusztíthatják a kórokozókkal szembeni küzdelemben. Az antibiotikumok gyakori, tartós alkalmazása esetén csökkenhet a bélflóra sokszínűsége. A veszteségeink egyéni érzékenységtől, az antibiotikum fajtájától függenek. Az antibiotikummal történő kezelés gyakran elkerülhetetlen. Fontos, hogy az antibiotikum szedésekor és azt követően kiemelten figyeljünk a bélflóra egyensúlyának helyreállítására. A bélflóra regenerálása antibiotikum kezelés után hosszabb időt igényelhet, ilyenkor a megfelelő rostfogyasztás elengedhetetlen.

Mesterséges édesítőszerek

A bélflóra felborulásának kevésbé közismert oka a mesterséges édesítőszerek használata. Ártalmas hatásuk mérhető az antibiotikumok okozta károkhoz. Előnyük azonban messze elmarad az antibiotikumok használatának előnyétől és szükségszerűségétől.  

A mesterséges édesítőszerek egy része a bélbaktériumok sejtmembránját károsítva okozhatja a bélflóra egyensúly sérülését. 

Újabb kutatási eredmények alapján valószínűleg az aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, advantám és az aceszulfám-K is összefüggésbe hozható a mikrobiom egyensúlyának felborulásával.

 Egy egereken végzett kutatás azt mutatta, hogy 12 hét szukralóz fogyasztását (ami az egyik leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer) követően több, mint 50%-kal csökkent a bélbaktériumok száma, de ezen belül például a bifidobaktériumok száma több, mint 70 %-kal, a laktobacillusok száma pedig több, mint 60%-kal csökkent.

 

A „jó” baktériumok száma, még az ezt követő 12 hetes mesterséges édesítő-mentes időszak után sem állt vissza a korábbira.

Születés útja,  környezeti hatások

A bélflóra összetételét már a születés útja is befolyásolja.  A császármetszéssel napvilágot látott újszülöttek első életszakaszában kialakuló bélflórája egészen más képet mutat, mint a hüvelyi úton született babáké. 

 

A születést követően az átélt betegségek, gyógyszeres kezelések, a környezetünkben lévő vegyszerek, a kozmetikumokban fellelhető anyagok, környezeti ártalmak, sőt érzelmi hatások is okozhatják a bélflóra egyensúlyának felborulását. Ezek egy részére van befolyásunk, ám a legtöbbet a táplálkozás terén tehetünk a bélflóra egyensúly megőrzéséért.

Rostszegény táplálkozás

Mi magunk is okozhatjuk a saját bélflóránk egyensúlyának felborulását ha nem adjuk meg a megfelelő tápanyagot a jó baktériumok számára a megfelelő fajtájú rostok elegendő mennyiségének elfogyasztásával.

Az ajánlások szerinti napi 30 gramm élelmi rost fogyasztásával segítjük a bélflóra egyensúlyának megőrzését.


HOGYAN ÁLLÍTSUK HELYRE A BÉLFLÓRÁT?

Probiotikumok

A bélflóra regenerálását táplálkozással: probiotikumok és prebiotikumok fogyasztásával nagymértékben segíthetjük. 

Probiotikumoknak hívjuk a szervezetbe kívülről élelmiszer vagy gyógyhatású készítmények formájában bevitt jótékony hatású baktériumokat. Akkor nevezhetjük a kívülről bevitt jó baktériumokat probiotikumoknak, ha megfelelő csíraszámot tartalmaznak, a tárolás során is életképesek maradnak, és képesek túlélni a gyomor savas közegét és a vékonybél emésztőenzimjeivel való találkozást azaz megfelelő „létszámban” képesek eljutni a tápcsatornában a vastagbélig.

Elég komoly kihívás ilyen készítmények előállítása.
A jó baktériumok arányát növelő, kívülről érkező probiotikumok túlnyomó része csupán átutazó a bélrendszerünkben, de nagyon fontos szerepet töltenek be azzal, hogy kiszorítják az egészségünkre káros baktériumokat a bélflórából. A probiotikumokat elfogyaszthatjuk natúr joghurtból, kefírből, erjesztett  zöldségfélékből, mint például savanyú káposztából. Külső segítségként érkező probiotikumhoz hozzájuthatunk jól megválasztott gyógyszertárban elérhető készítményekből is. A kívülről, tudatosan bevitt, átutazó probiotikumok leggyakrabban a bifidobactériumok és lactobacillusok.

Prebiotikumok

A prebiotikumok a vastagbélben lakó jó baktériumokat tápláló rostfélék. Ha felborult a bélflóra egyensúlya, akkor az egyik legfontosabb teendő a rostokban gazdag táplálkozás. Együnk sok babfélét, zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket, magvakat vagy támogassuk bélflóránkat rostkészítményekkel. A rostok fogyasztása rendkívüli jelentőséggel bír a bélflóra egyensúlyának támogatásában. Naponta minimum 30 gramm rost fogyasztása ajánlott, hogy a jótékony hatás érzékelhető legyen. Életmódunk miatt a nyugati civilizációban élők számára tudatos odafigyelés nélkül szinte lehetetlen a legalább 30 gramm rostot megenni. Felmérések szerint egy átlagos felnőtt nagyjából 15-18 gramm rostot fogyaszt el egy nap alatt. Ezek a számok jelzik, hogy nagyobb rosttudatosságra van szükségünk ahhoz, hogy a bélflóránk egyensúlyát helyreállítsuk és azt tartósan fenntartsuk. 

A bélflóra helyreállítás hosszú folyamat, heteket, hónapokat vesz igénybe.

 A bélflóra helyreállítását követően az elért eredmények megtartásához ragaszkodni kell a bevált rost fogyasztási szokásokhoz. 



Spenótos-kiwis zöld smoothie bowl FiberShake-kel

Minden falattal, amit megeszünk vagy az egészségünk számára hasznos baktériumokat tápláljuk, vagy a kártékony baktériumokat élelmezzük.

 

 Felhasznált irodalom:

  • - Dr. Forrai Márta: „Egészségünk záloga: a mikrobiom, A legújabb felfedezések a gyógyításban egy gyakorló orvos szemével”
  • - Justin and Erica Sonnenburg: „The Good Gut, Taking control of your weight, your mood and your long term health”
  • - Justin and Erica Sonnenburg: „Gut reaction”
  • - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3856475/

 

Śledź nas na Instagramie!

Śledź nas na Instagramie, jeśli nie chcesz przegapić najnowszych wiadomości.

 

Koszyk

Zamknij